| Fogadjátok szeretettel februári hírlevelünket!
|
|
|
 |
 |
 |
| |
|
|
| É.S.S.E. Tavaszi kirándulás, Szentendre 2010. |
| |
| Valóra vált álom... |
|
Értelmileg sérült fiatalok várták izgatottan a busz érkezését, hisz eljött a várva-várt nap - egy nap, ami más, mint a többi; egy nap, ami sok-sok meglepetést tartogat. Az Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron megyei Egyesülete kirándulásra invitálta sérültséggel élő tagjait a megye különböző pontjairól. Úticélunk egy festői kisváros; Szentendre volt. Lelkes kis csapatunk elfoglalta helyét a buszon, és figyelmesen hallgatta Szentendre történetét, miközben a nyugodtan kanyargó Dunát csodálta. A kisváros szépsége, a szűk sikátorok, macskaköves utak az óvárosban- ahol régi múzeumok sorakoznak - magával ragadták fiataljainkat. Elsőként az édesszájúaknak kedvezett a Szamos Marcipán Múzeum. Embernagyságú Michael Jackson-szobortól a Parlament kicsinyített másán át a Disney mesék világa tárult elénk. Sajnos megkóstolni a múzeumi darabokat nem lehetett, de a szomszédságában lévő cukrászdában megízlelhettük a finomságokat.
Ezután gyalogosan könnyedén eljutottunk egy világhírű kiállítás színhelyére, a Mikrocsodák Múzeumába. Egy orosz művész szabad szemmel nem látható alkotásait kukkanthattuk meg mikroszkópok segítségével. Kis csapatunk így fogalmazott: „Láttuk, de nem hisszük el, amit láttunk.”
Egyik ámulatból estünk a másikba, hisz ehhez foghatót még senki sem látott. Mindenkiben ott motoszkált a kérdés: vajon hogyan készülhettek az aranyból kifaragott pirinyó szobrocskák?
A kirándulás megkoronázása a Skanzen területén tett séta volt, hisz az idő itt mintha megállt volna egy picit. A Skanzen-vonat egy kis nosztalgiázásra adott lehetőséget, miközben a különféle tájegységeket csodálhattuk az ablakából. Leírhatatlan nyugalom lett úrrá rajtunk, kikapcsolódásban nem volt hiány. Itt véget ért a szentendrei álom, a haza vezető út az élménybeszámolóktól volt hangos.
|
 |
|
|
|
